Amikor horgolni kezdtem, az első fogásokat a nagymamám mutatta meg nekem. Készítettem néhány sapkát, meg sálat, de szerettem volna valami trükkösebb dolgot is. Nem tudtam még, hogyan kerül ki a kezem közül mondjuk egy virág? Rátaláltam Jan Eaton 200 horgolt blokk című könyvére, és szépen sorba majdnem az összes blokkot megcsináltam. Nagyon élveztem, ahogyan napról napra 1-1 újabb négyzet került ki a kezem közül.
Aztán volt, ami annyira tetszett, hogy ajándék poháralátét lett belőle, igazi kapucsínóhoz persze!
És a blokkjaim végül egy sálba rendeződtek, amit magam vidámítására hordok. Tanítványaim egyszerűen leindiánoztak benne, de nagyon tetszett nekik is a téli szürkeségben.
Ha van kedvetek, kisérletezzetek ti is! Bevallom, néhány négyzet kisebb lett az átlagnál, néhány pedig nagyobb. Ez igazából a mintán múlott, ahol sok láncszem volt, az nagyobb lett nekem. De azokból is lett egy készletre való ajándékba! Gyors, látványos dolog a blokkok horgolása, a fiam már benyújtotta az igényét egy hasonló takaróra!
4 megjegyzés:
Indián vagy sem, nagyon jól néz ki!
Fiad igényét nem is csodálom, ezekből a horgolt négyzetekből nekem is a takaró a kedvenc formám... :o)
Kedves Kedora!
Vegyes fonalat használtál, vagy mind pamut?
Böbimama
Nem tudnám behatárolni, hogy indiános, vagy nagymamás, vagy hippis, de eszméletlen jól néz ki!
Szia Böbimama!
Sajnos nem pamut fonalat használtam, tiszta akril az egész, de ugyanolyan fajtából, mivel ez még nagyon horgolásom elején készült, nem mertem keverni a fonalakat. Schachenmayr Micro a fonal típusa. Egyébként nagyon puha, fényes fonal, és nagyon sok élénk színben volt.
Tünde
Megjegyzés küldése