Dudu maci kalapja

Kisebbik leánykám kedvenc macijának készült Karácsonyra kelengye. Varrtam neki kisruhát és horgoltam kalapot, sálat. A szín nem volt kérdéses, mert jelenlegi kedvenc színe a cicomsárga. Barka Tavaszi szél fonalból készült a szett. Az egész felszerelés egyenlőre arra jó, hogy a kislányom mindent levegyen a maciról... Én meg újra ráadom! Lehet, hogy csak nekem volt igényem a macika ünneplőbe öltöztetése???



A leírás itt található. Ezzel a kis aprósággal nevezetem a Barka Galériába.

A fiús sapka nehézségei és örömei

Lányoknak sapkát készíteni olyan inspiráló dolog, az ember alig tud válogatni a sok szín, és puha fonal közül. Valahogy - nekem legalábbis - sokkal több ötlet és ihlet érkezik a lány sapkákról van szó. Na de nekem is van egy fiam, aki nem maradhat sapka nélkül, sőt! Ő kér is magának. A színeket ő is kedveli, a zöld az abszolút kedvenc. Viszont még az extra finom puha merinói gyapjú is szúrta első próbára. Neki tehát olyan fonalat választottam, ami azért melegebb, mint a sima pamut, de semmiképpen nem szúr, így lett barka/gerlepár fonalból az ő szettje. Mert persze sálat is muszáj volt csinálnom hozzá. Ez egy olyan puha, selymes fonal, hogy a sálat inkább kötöttem, hadd érezze csak ő is a puhaságot. Hát ez lett belőle. Egyszerű, meleg, fiús és még az óvó néni is megirigyelte. :)

Ami a színeket illeti, hát talán a kettő között vannak. :( A leírást pedig itt olvashatjátok!

Blúzhoz a szoknya (?)

A karácsonyi blúz mellé készült a lánycsapatnak egy-egy mikrokord virágos három fodorból varrt szoknya. Az anyagok megvoltak már korábban, de mivel mindkettő mintás nem feltétlenül egymáshoz illenek. Ez a fazon nekem is és a kislányoknak is nagy kedvence, mert pörgős. Most a szoknyák aljára tüll vagy horgolt csipkeszegély került.

Három méretet raktam egymásra.





Azért egyszer föladtuk a lányokra a blúzt a szoknyával. Mit gondoltok, jó ez így együtt vagy inkább egyszínű felsővel adjuk a szoknyát, vagy egyszínű szoknyával a blúzt?




A hatból csak három lányka látható, az összeset vagy csak ötöt is lehetetlen vállalkozás egy képre összehozni.

Zöldike

A zöld évek óta kedvencem. Nem is tudom, mikor kezdődött a szerelem, de azóta is tart. Van sokféle zöldem, az aktuális téli kedvenc egy jó vastag hasított bőr zöld csizma. Amikor megláttam ezt a kendőt, azonnal tudtam, hogy nekem zöldből kell megcsinálnom. 2 félét is használtam, hogy biztosan sok ruhadarabomhoz megfelelő legyen. És egyébként is, nem tudtam dönteni.
Az e havi Barka Galériában ezzel neveztem. Még lehet szavazni az alkotásokra! 

Fonal: Barka/Gilice, minta: Hilary Smith Callis

Téli egyenblúz

Néhány éve minden télen és nyáron elkészítem a lányaimnak és az unokatesó lányoknak az évszaknak megfelelő egyforma vagy hasonló ruhát. Most karácsonyra blúz és szoknya készült. A család szépen gyarapodik, jelenleg 6 kislányról van szó 1 évestől a 8 évesig. Most a blúzokat mutatom meg.




Összesen 5 méretben készültek el a blúzok, mert a két legkisebb egykorú.




Minden blúz más színű szalagot kapott.





A szabásminta egy korábbi bejegyzésben található.

Villő sapka

Amikor elkezdtem horgolni, nagyon lelkes lettem, mondván, hogy majd a lányomnak milyen sok szép dolgot tudok készíteni. Villő szívesen válogat is, amikor a fonalak színéről van szó, de a kész műveket sokszor már nem kedveli. Ez többször is lelombozott, de aztán megtaláltam az okát. Ő az igazán kényelmes darabokat szereti, amit nem kell igazgatni, ami biztosan nem csúszik a szemébe, és ami azért a neki tetsző színekből áll össze. Így készült el a Villő-sapka, ami fejresimuló formát kapott, és hogy azért legyen benne egy kis érdekesség 2 egyráhajtásos pálcák összehorgolásából álló szemkombinációk alkotják. (Az egyik horgolós könyv ezt egyszerűen csomónak hívja. :))

 A maradék fonalakból mindig sálat is szoktam hozzá alkotni, a gyereknek ehhez nem is kell sok fonal. A sapka textúráját követtem, és egyszerűen az első hosszú láncszemsort körbe-körbe horgoltam. Rövid, de azért meleg és jól megköthető sál lett belőle.

A sapka-sál leírását itt olvashatod.

Bemutatkozó

Sziasztok!

Kedora bejelentése után rajtam a sor, hogy bemutatkozzak, hiszen eddig csak a háttérben munkálkodtam egy kicsit. Pár hónapja beszéltük meg Dórával, hogy egyesítjük erőinket és hobbijainkat, és így közös oldalon mutatjuk be műveinket, terveinket. Sok közös dolog van bennünk, kezdve jelenlegi helyzetünket, ugyanis én is munka és gyerekek mellett próbálok még egy kis időt a hobbimnak is szentelni. Kevés hát az idő, és azt igyekszem jól kihasználni. A horgolás, hímzés olyan tevékenységek, amikbe azért bele lehet kezdeni pár öltés erejéig is, és sokszor már az is elég, hogy az ember lelke megnyugodjon.

Kedorához hasonlóan én is sokféle kézműves dolgot próbáltam már. Elsősorban karácsonyi és születésnapi ajándékok, és kevés otthoni dekoráció került ki korábban a kezem közül. Festettem üveget, díszítettem dobozokat szalvétatechnikával, és néha keresztszemeztem is. Még tini koromban kötöttem néhány pulóvert, sálat, amiket aztán addig hordtam, amíg teljesen ki nem bolyhosodtak. De igazán egyiket sem éreztem úgy, hogy ezek komoly alkotások lennének, vagy bármiben is kiemelkedő tehetségem lenne. Egyszerűen csak jól éreztem magam, miközben készítettem valamit. Nagymamám nagyon sokat varrt, gyerekkorunk szinte minden ruhadarabja az ő keze alól került ki, sőt, még az esküvői ruhámat is ő készítette. Talán ő is hatással volt rám, amikor már érett, felnőtt fejjel sokkal komolyabban és céltudatosabban fordultam a kézimunkázás felé.

Az egész több mint 2 éve fordult komolyra, amikor nekiláttam néhány keresztszemes hímzésnek. Egy barátnőmnél láttam keresztszemes magazinokat, és ekkor szembesültem vele, hogy nem csak mesefigurákat és virágokat lehet hímezni, de gyönyörű népi minták, és új tervezésű minták is vannak. Nekiláttam hát, és öltöttem és öltöttem. Nem tagadom, az egész dolog nem csak azért okozott nagy örömet, mert tetszettek a kész "művek", de azért is, mert a hímzés folyamata és a tény, hogy valami maradandó produktum kikerült a kezeim alól nagyon sokat segített, hogy 4 év otthonlétben is találjak valami felemelőt. Lássuk be, a napi szélmalomharcból jól esett néha kitekinteni. Vagy csak úgy elmélyülni a szemek számlálásában, az újabb projektek kiválasztásában.

Aztán egy éve gondoltam egyet, és megkértem nagymamámat, hogy tanítson meg horgolni. Hiszen ő azt is tud, igaz, csak néhány kiegészítő gallért, mandzsettát szokott készíteni, de minden öltésfajtát ismer. És kiderült, hogy a horgolás nem is ördöngösség. Megtörtént hát a tűcsere, és jött a sapkák, sálak, kendők, mobiltokok, apró virágok korszaka. A horgolás ugyanazt az örömöt adta nekem, mint a hímzés, és az eredmény sokkal gyorsabb is lett. Nagyon hamar sikerült kiigazodnom a leírások között, és könnyen beletanultam. Most már könnyedén kitalálok egy sapkaformát, és összeáll a kezem között, vagy variálni tudok több leírás alapján. Persze, ebben is van még hova fejlődni. A free-form technikát pl. nem nagyon ismerem, illetve nem merek nekivágni. Én úgy érzem, ehhez nincs elég művészi fantáziám, intuícióm. Viszont amikor a család elindul reggel, és mindenkin az általam horgolt és kötött sapka-sál kollekció virít, vagy amikor megdicsérik az egyik vállkendőmet, nos, az nagyon jó érzés.

Nem tartom magam alkotónak, nem érzem, hogy különleges tehetségem lenne bármiben is, egyszerűen csak élvezem, amit meg tudok csinálni, és lassan-lassan bővülnek a határaim is. És szeretnék mindenkit buzdítani, hogy bátran próbálja ki, ha valamilyen technika tetszik neki. Biztosan tudunk egymásnak segíteni. Mert ebben a kézimunkázós világban ez is nagyon jó, hogy nem vagyunk egyedül.

2011 - Változások éve?

Először is Boldog Új Évet kívánok mindenkinek, aki erre jár!!!
A cím is érzékelteti, hogy ebben az évben változások lesznek a kedora blogban.

Az első nagy változás az, hogy 7 év otthonlét után novembertől újra elkezdtem dolgozni. Már most kiderült, hogy a varrásra, horgolásra jóval kevesebb időm jut majd ezentúl. Gyógypedagógusként mozgássérült gyerekekkel foglalkozom. Az iskoláról, ahol dolgozom itt látható egy rövidfilm. Amennyi időt az alkotásra tudok szánni annak az eredményét továbbra is megmutatom. A varrás és horgolásleírásokat is szeretném gyarapítani.

A másik változás, aminek a jeleit láthatjátok már a blog kinézetén is, hogy meghívtam Mtunde barátnőmet a blogra társszerzőnek és szerkesztőnek. Tőle kaptam kedvet a horgoláshoz és eddig is sok ötletet adott a horgolt sapkákhoz. Mostantól az ő alkotásait és leírásait is láthatjátok, olvashatjátok itt. A másik terület, amiben segít nekem, az a blogszerkesztés, amihez nálam sokkal jobban ért. Fogadjátok szeretettel!