Amikor a húgom leadta a rendelését, hogy fekete-türkizkék színű sapkát szeretne, még nem tudtam, hogyan fog kinézni a sapka. Aztán megérkezte a fonalak, és a színek megihlettek. Eszembe jutott, hogy amikor horgolni kezdtem, Jan Eaton 200 Horgolt blokk c. könyvében volt egy úgynevezett buborékos blokk, ami nagyon tetszett, és ki is próbáltam. Úgy blokk formájában nem nagyon tudtam vele mit kezdeni, de most láttam magam előtt a fekete és türkiz bogyókat (Jan Eaton szerint buborékokat), amik színükkel és méretükkel is kitüremkednek majd a sapkáról. És ez lett belőle:
A szokásos leírást is mellékelem, de a buborékok elkészítéséhez itt is adok egy kis segítséget.
Először is a színváltásról:
Ahhoz, hogy a több szín is jól mutasson egymás mellett, érdemes ügyelni a színváltásra. Ez úgy történik, hogy az aktuális szem befejezésekor, amikor áthúzzuk a fonalat az egészen, akkor már az új szín fonalát húzzuk át. Így az utolsó szemünk még az előző színű fonalból készül, de az új szemhez már a horgolótűn van az új szín. Íme:
Ez a technika bármilyen pálcánál, és majd a bogyónál is. Sőt, az új sor színváltásánál is jól jön. A képen éppen egy hamispálcával fejezem be a kört, de a hamispálcához a fonalat már az új színnel húzom át, és ezzel kezdem az új kört.
A bogyók/buborékok elkészítése:
A bogyó elnevezés talán találó, de nem biztos, hogy elterjedt. Jan Eaton ezt az öltéskombinációt buboréknak hívja. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy szembe 3 egyráhajtásos pálcát horgolunk össze, és mivel előtte-utána rövidpálcák vannak, így ez a 3 pálca jól kitüremkedik a horgolt anyagból. De mutatom, vigyázat, nem minden fázis van lefotózva.
 |
| Nyisd meg a képet egy új ablakban, és máris jobban látod! |
- Először színt váltunk, ezen a képen az eddigi kék fonalról feketére váltok, tehát az utolsó rövidpálcán már a fekete fonalat húzom át.
- (2. és 3. fotó) Készítek egy egyráhajtásos pálcát, de csak az első áthúzást csinálom meg, és a hurkot a horgolótűn hagyom, így már 2 hurkom van.
- 4. fotó: ugyanígy csinálok még 2 egyráhajtásos pálcát, amiket csak félig készítek el, és a hurkaikat rajtahagyom a horgolótűn. Összesen 4 hurkom van. (1 az előző rövidpálca befejezett hurka, és a 3 egyráhajtásos pálcám, ami félbe van hagyva.)
- (5. és 6. fotó) Befejezem a buborékot/bogyót: de mivel kék színnel fogok tovább menni, egyben színváltást is csinálok, fogom a kék fonalat, és az összes hurkon áthúzva lezárom az egyráhajtásos pálcákat. Kész van a buborékom/bogyóm, és újra a kék fonal van a tűn.
- (7. fotó) Ha tovább horgolom a rövidpálcákat, máris jól láthatóan kitüremkedik a bogyónk.
És még néhány szó a sorok lezárásáról és új sor kezdéséről:
A rövidpálcák esetében könnyen elhajlik a körünk lezáró varrata, ha nem fejezzük be a kört időben. Az az utolsó szem, amikor még látni egy lukat a kör kezdő láncszeme előtt. Ekkor kell a hamispálcát beleölteni a kezdő lsz-be, majd 1 lsz magasítást csinálni (ez már az új kör). Az első rövidpálcát pedig nem ugyanoda, hanem a következő szembe kell ölteni. Így szép egyenes lesz a varrunk. Érdemes egy pár kör próbát csinálni, amíg szaporítunk, amúgy sem feltűnő, ha kicsit elcsúszik a varrat.
Na, és akkor a kész sapka - a leírását itt olvashatjátok.
